Ez egy igen mulatságos téma Indiában. Itt a kollégiumban, ha bármi problémánk van, lemegyünk a földszinti irodába, majd mondja a férfi az asztal mögött, hogy üljünk le, mondjuk el mi a probléma. Ezzel még nincs is semmi gond. Meghallgatnak minket, majd mondják, hogy jól van, majd megcsinálják. Itt ha az ember nem kitartó és nem jár a nyakukra, akkor nem lesz semmi megoldva vagy elintézve. A szaszthánban pedig szintén ez a helyzet. Az embert ide-oda küldözgetik, mondják, hogy "jöjjön", "menjen oda", "majd lesz". Az ember csak vár és vár és vár... majd lesz valami.

Egyébként a napról. Délelőtt volt tanítás, már tudtuk, mikor hova kell menni, de egyenlőre a csoportbeosztás még nem történt meg. Ebéd után pedig szemfüles módon becsatlakoztam az ösztöndíjért futkározó lányokhoz, így ma megkaptam az ösztöndíjam, és még a küldözgetést sem kellett kiállnom.Ennyit mára.